Szeretlek, kedvesem!

Tenía tiempo y me he puesto a traducir otro poema de Pet?fi Sándor. En este caso se trata de Szeretlek, kedvesem! o Te quiero, ¡querida mía!

La casualidad quiso que me topara con este vídeo donde aparece recitado y decidí ponerme a traducirlo. Algunas partes no estoy seguro de su exactitud al 100%. Cualquier corrección será bienvenida.

La letra original en húngaro y mi traducción en español.

Szeretlek, kedvesem!

Te quiero, ¡querida mía!

Szeretlek, kedvesem,
Szeretlek tégedet,
Szeretem azt a kis
Könny? termetedet,
Fekete hajadat,
Fehér homlokodat,
Sötét szemeidet,
Piros orcáidat,
Azt az édes ajkat,
Azt a lágy kis kezet,
Melynek érintése
Magában élvezet,
Szeretem lelkednek
Magas röpülését,
Szeretem szivednek
Tengerszem-mélységét,
Szeretlek, ha örülsz
És ha búbánat bánt,
Szeretem mosolyod
S könnyeid egyaránt,
Szeretem erényid
Tiszta sugárzását,
Szeretem hibáid
Napfogyatkozását,
Szeretlek, kedvesem,
Szeretlek tégedet,
Amint embernek csak
Szeretnie lehet.
Kiv?led rám nézve
Nincs élet, nincs világ,
Te szöv?döl minden
Gondolatomon át,
Te vagy érzeményem
Mind alva, mind ébren,
Te hangzol szivemnek
Minden verésében,
Lemondanék minden
Dics?ségrül érted
S megszereznék érted
Minden dics?séget,
Nekem nincsen vágyam,
Nincsen akaratom,
Mert amit te akarsz,
Én is azt akarom,
Nincs az az áldozat,
Mely kicsiny ne lenne
Éretted, hogyha te
Örömet lelsz benne,
S nincs csekélység, ami
Gyötrelmesen nem sért,
Hogyha te fájlalod
Annak veszteségét,
Szeretlek, kedvesem,
Szeretlek tégedet,
Mint ember még soha,
Sohasem szeretett!
Oly nagyon szeretlek,
Hogy majd belehalok,
Egy személyben minden,
De mindened vagyok
Aki csak szerethet,
Aki csak él érted:
Férjed, fiad, atyád,
Szeret?d, testvéred,
És egy személyben te
Vagy mindenem nekem:
Lyányom, anyám, húgom,
Szeret?m, hitvesem!
Szeretlek szivemmel,
Szeretlek lelkemmel,
Szeretlek ábrándos
?rült szerelemmel!…
És ha mindezért jár
Díj avvagy dicséret,
Nem engem illet az,
Egyedül csak téged,
A dicséretet és
Díjat te érdemled…
Mert t?led tanultam
Én e nagy szerelmet!
Te quiero, ¡querida mía!
Te quiero a ti,
Amo tu pequeña
Y grácil figura,
Tu negro pelo,
Tu blaca frente,
Tus oscuros ojos,
Tu rosada cara,
Esos dulces labios,
Esas suaves y pequeñas manos,
Cuyos roces,
Ellas mismas disfrutan
Amo de tu alma
Su alto vuelo,
Amo de tu corazón
Su profundidad cual lago,
Te quiero, cuando te alegras
Y cuando la tristeza hiere
Amo tu sonrisa
Y tus lágrimas por igual
Amo de tus virtudes
Su puro resplandor,
Amo de tus errores,
Su eclipse de sol,
Te quiero, ¡querida mía!
Te quiero a ti,
Como solo alguien
Podría querer.
Sin ti mirándome
No hay vida, no hay mundo,
Tu te entretejes en todo
Mi pensamiento
Eres mi sensación
Tanto durmiendo como despierto,
Suenas en mi corazón
En cada latido
Abandonaría todo,
Gloriosamente por ti
Y conseguiría por ti
Toda la gloria
No tengo deseos,
No tengo voluntad,
Porque lo que tú quieras,
Yo también lo quiero,
No es este sacrificio,
El cual diminuto no sería
Por ti, si tú
Gozo encuentras en él,
Y no hay nimiedad que
Terriblemente no moleste
Si te lamentas
Por el daño de esta,
Te quiero, ¡querida mía!
Te quiero a ti,
Como nadie aun nunca,
jamás quiso!
Tanto te quiero,
Que moriré por ello,
En una persona todo,
Pero tu todo soy,
El que solo te puede querer,
El que solo vive por ti:
Tu marido, tu hijo, tu padre,
Tu amante, tu hermano
Y en una persona tu
Eres mi todo para mí:
Mi hija, mi madre, mi hermana,
Mi amante, mi consorte!
Te quiero con mi corazón,
Te quiero con mi alma,
Te quiero con mi lánguido
Y loco amor! …
Y si por todo esto vienen
Remuneración y alabanza,
No me concierne a mí,
Únicamente solo a ti,
La alabanza y
La remuneración tú las mereces
Por que de ti aprendí
Yo este gran amor!

Leave a Reply

Your email address will not be published. Required fields are marked *

*
*